Sikeresen tesztelték a Rosetta-szonda leszállóegységének új szoftverváltozatait

kedd, 2014, május 6

Sikerrel zárultak áprilisban azok a tesztek, melyekkel a Rosetta-szonda leszállóegységének új szoftverét tették próbára. A Philae leszállóegység központi számítógépének a fejlesztésében a Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei is részt vettek. Az eltelt évek alatt a kutatók sok új ismeret szereztek a cél üstökösről, így a magyar fejlesztőknek pontosítani kellett a leszállóegység szoftverét, hogy hiba nélkül történhessen a történelmi találkozás. Az új ismeretek birtokában pontosított fedélzeti szoftver tesztjei sikerrel zárultak a leszállóegység földi referencia modelljén, így az új szoftverváltozatot az Európai Űrügynökség darmstadti irányító központjából 2014. március 28-án felküldték a leszállóegység hibatoleráns számítógépébe.  Itt a két processzor mindegyikében kettős letárolásra került, növelve a számítógép működésének megbízhatóságát. Ezzel elkezdődött a Philae egységeinek tesztelése. A tesztelések áprilisban sikeresen befejeződtek, a leszállóegység számítógépe az új szoftverváltozattal az elvárt paraméterekkel működik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) a Rosetta-Philae űrszondapárosát 2004. március 2-án indították 7,1 milliárd kilométeresre tervezett útjára, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felé. Az űrszonda bonyolult folyamatok eredményeként éri el a cél üstököst, majd annak magjára a Philae sima leszállást hajthat végre. Ahhoz, hogy a közel hatéves keringési idejű üstököst megközelítse és vele azonos elliptikus pályájára tudjon állni, a Rosetta szondának nagy sebességet kellett elérnie. Ehhez több alkalommal, bolygók megközelítése révén, ún. hintamanővereket alkalmaztak. A magyar részvétellel zajló küldetés a több mint kilenc éves bolygóközi útja során már többször megkerülte a Napot, háromszor elhaladt a Föld és egyszer a Mars mellett, 2008-ban találkozott a Steins majd, 2009-ben a Lutetia kisbolygóval. 2011. június 8-án hibernálták az űrszondapárost, hogy a Naptól távoli, Jupiter közeli pályaszakaszán a napelemek által szolgáltatott csekély energiával takarékoskodjanak, így csak a fedélzeti számítógép és néhány fűtőelem maradt bekapcsolva. Január 20-án „felébresztették az alvó szondát”, 673 millió km-re Naptól a Rosetta számítógépe sorra bekapcsolta a szonda szolgálati egységeit, majd megkezdte tudományos műszereinek tesztelését.

A Philae nevű leszállóegység „agyát”, a központi számítógépét a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a hazai SGF Kft. fejlesztette, míg a „szívét”, azaz az energia ellátó rendszert a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem Űrkutató Csoportja. A számítógép autonóm módon vezérli a Philae szonda életét a hordozó „anyaszondától” való leválás után: a leszállást a kis tömegű üstökös magjára, az azon való rögzítését, a tíz tudományos műszer vezérlését, kezeli az energia háztartását és a hőmérsékleti viszonyokat. A hibatoleráns számítógép hozza létre a rádió kapcsolatot az üstökös mag körül keringő „anyaszondával” a tudományos adatok továbbítására és földi parancsok fogadására.

Szalai Sándor

hírkategória: