Ismét gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo kollaboráció kutatói

csütörtök, 2016, június 16

2015. december 26-án a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói egy második gravitációshullám-jelet fedeztek fel LIGO detektorok adatsoraiban. A hullámjel magyar idő szerint hajnali 04:38:53-kor érkezett és hasonlóan a februárban bejelentett eseményhez, egy összeolvadó feketelyuk-kettőstől származik.

A hullámjelet egy online keresőalgoritmus azonosította alig több mint 1 perccel az esemény bekövetkezése után. Az ezt követő adatkiértékelési folyamat során a kutatók megállapították, hogy a megfigyelt gravitációs hullám egy 14,2 és egy 7,5 naptömegű fekete lyuk összeolvadásának utolsó pillanataiban keletkezett: Az összeolvadást követően egy 20,8 naptömegű forgó fekete lyuk alakult ki.

Az összeolvadás 1,4 milliárd évvel ezelőtt történt, melynek során 1 naptömegnek megfelelő mennyiségű energia szabadult fel gravitációs hullámok formájában. Az észlelt jel a fekete lyukak összeolvadását megelőző utolsó 27 keringési periódusból származik. Mivel az összeolvadó fekete lyukak tömege kisebb a februárban bejelentett eseményhez képest, a hullámjel hosszabb ideig, közel 1 másodpercig volt megfigyelhető. A megnövekedett észlelési idő az egymás körüli keringés korai időszakában jóval pontosabb paraméterbecslést tesz lehetővé. A livingstoni detektor az eseményt 1,1 ezredmásodperccel korábban rögzítette, mint a hanfordi detektor, így a jelek beérkezési idői csak hozzávetőleges információt adnak a forrás égi pozíciójáról.

Az eredményeket bemutató szakcikk a Physical Review Letters folyóiratban jelent meg. A második felfedezést a GEO600 kollaborációt és az Australian Consortium for Interferometric Gravitational Astronomy konzorciumot is magába foglaló LIGO Tudományos Együttműködés, és a Virgo Együttműködés jegyzi. "A közeljövőben a Virgo, az európai interferométer is csatlakozni fog a gravitációshullám-detektorok hálózatához, amelyek együttműködnek olyan földi teleszkópokkal, amik a jelforrások utómegfigyelését végzik." - jegyzi meg Fulvio Ricci, a Virgo Együttműködés szóvivője. "A három interferométer együttesen a jelek sokkal jobb égi lokalizálását teszi majd lehetővé." Az Advanced LIGO következő fél éves adatgyűjtő időszaka idén ősszel indul el. A Virgo detektor várhatóan a közeledő megfigyelő időszak második felében kapcsolódik majd be a mérésekbe.

A LIGO-Virgo tudományos együttműködéshez 3 magyar csoport csatlakozik: az ELTE-ről az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) Frei Zsolt vezetésével, a Szegedi tudományegyetem gravitációs hullámok kutatásával foglalkozó csoportja Gergely Árpád László vezetésével, és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Virgo csoportja Vasúth Mátyás vezetésével. A Wigner Virgo csoport tagjai számítástechnikai eljárások, algoritmusok, valamint hullámforma-jóslatok fejlesztésével járulnak hozzá a megfigyelésekhez. Részt vesznek a detektorok mérési adatainak kiértékelésében, az összeolvadó kettős fekete lyukak paramétereinek meghatározásában, amihez a Wigner Adatközpontban üzemeltetett Wigner felhő is rendelkezésre áll.

Kapcsolódó dokumentumok:

A Wigner Virgo csoport (balról jobbra): Debreczeni Gergely, Kacskovics Balázs, Vasúth Mátyás, Maróti János Endre, Berényi Dániel, Nagy-Egri Máté Ferenc, Somlai László Ábel, Barta Dániel, Balogh András
hírkategória: